A szíriai aranyhörcsögök barátságos, kíváncsi természetük és kis testméretük miatt igen kedvelt háziállatok, viszont vadon élő példányaik a kihalás szélén állnak.
Laboratóriumi kísérletek gyakori alanyai. Elsősorban a belterjes szaporulat miatti genetikai rendellenességeket vizsgálják a kutatók (szívbetegségek, glaukóma, cukorbetegség).
Az első egyedekre Szíriában bukkantak. George Rober Waterhouse brit zoológusnak sikerült egy idős nőstényt befognia. Majd1930-ban Aharoni zoológus professzor egy aranyhörcsögöt fogott be kölykeivel együtt Észak- Szíriában, amelyekből tenyészetet hozott létre egy jeruzsálemi egyetemen. 1950 körül már Európába is került néhány rágcsáló és szép lassan elterjedtté vált tartásuk, a világ számos pontján. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy az összes, ma fogságban tartott aranyhörcsög egyetlen nőstény leszármazottja.
Eredetileg sivatagi állatok, tehát a meleget kedvelik és a szobahőmérséklet is éppen megfelelő lehet számukra. A kifejlett állatok 15-17 cm-esek és fogságban általában 1,5- 2 évig élnek.
Különböző állatkereskedésekben igen gyakran találkozhatunk velük. Eleinte egyetlen színváltozatát lehetett kapni: a vadast, mely a fekete, a barna és az arany szín keveréke.Manapság már rengeteg színváltozatával találkozhatunk.
Szapora állatok, mint bármely más rágcsáló. A 16-18 napos vemhességet követően 8-20 egyedet fialnak. A fiatalok csupaszon és vakon születnek,szemük kb. kéthetes korukban nyílik ki, ekkorra nő ki dús szőrzetük is. Kéthónapos korukban már ivarérettek.